A régi és az új istenek áldják az extraerős piros lóbalzsam feltalálójának a nevét.

Vagy magát a balzsamot.

Pár napja úgy fáj a bal térdem, hogy abban már semmi vicces nincs, gongbunál nem tudom kinyújtani a lábam. 

Valószínű, hogy a jian és a szablya forma dinamikus, kissé csavarodó mozgása, és a beton miatt, amin gyakorlok a Gellérthegyen. Gyakorolhatnék a füvön is, de sehol sem olyan egyenletes a talaj, hogy ne félteném az instabil bokámat. 

Térdszorító + lóbalzsam kombóval viszont tudtam ma is edzeni: szablya, kard, luohan quan. 

Itthon mabu-szeánszot tartottam:  5 perc, vízszintes combbal, majd kicsit leráztam, és azonnal visszaálltam 4 percre, majd pár másodperc lazítás után még 2 percre. 

Finom, a végén a 2 perc már elképesztően lassan telt le.

Gyúrunkvazze

Na jó, mégiscsak írok, de csak azért, mert készül a honlap, és így, látván a fényt a sötétségben, már nem bosszant annyira a rendezetlenség. 

Szóval 

4 perc mabu

35 shaolin bicska 

35 fekvőtámasz  

30 db súlylökés 15 kilós tárcsával (mabu, súly megfog, melltől kitol, de dinamikusan ám, visszahúz, ennyit takar a megfogalmazás, amit nem én alkottam, ne szidjatok)

...és mindez négyszer, pihenő nélkül.

Nem azért, mert ilyen kedvem volt, hanem mert ez a következő szintvizsgám erőnléti anyaga - többek közt.

A shaolin bicska pedig: 

Hanyattfekvés, nyújtott láb, kar fej fölött a földön, kar és láb egyszerre indul, fent pacsi a lábfejre.

I'll be back

Nem szeretem a rendetlenséget. 

A kreatív szabadságot, a könnyedséget, a harmonikus káoszt igen, sőt, a nagyon szigorú szabályozottságot sosem bírtam: nem viselem el magamon a kockás, csíkos ruhákat. 

Hogy jön ez ide?

A rendetlenség az oka annak, hogy ennyire ritkán posztolok mostanság. Rengeteg minden történik, sokat edzek, sok edzést tartok, millió ötlet, millió gyakorlat, haladok a terveim megvalósítása felé...

És ez a blog már rég nem alkalmas arra, hogy mindezt lejegyezzem. 

Mert rendezetlen, nem praktikus. Ettől pedig elmegy a kedvem, hát világos, nem?

Azt kérem hát, hogy legyetek türelemmel. 

Magamnak fogom lejegyezni a gondolataimat privátban, hiszen van mit: tanítani kezdek, kungfu vizsgára, versenyekre, meccsre készülök. 

Viszont... nemsokára már sokkal rendezettebb felületen "térek vissza". Saját honlapot szeretnék, ahol szépen követhető, külön kattokban lesznek a gyakorlatok, gyakorlatsorok, edzéstervminták, a velem edzőkről szóló szösszenetek - mert fantasztikus emberek, és minden edzés élmény velük -, a pszichológia, és persze a személyes agymenéseim is mennek tovább.

Facebookon addig is pötyögök, elvonási tünetek ellen talán megteszi.