Reggel gyors tejeskávé, 3 törölköző, legkisebb rövidnadrág, legkisebb top: 40 fok, bikram jóga.
Alapjáraton a jóga engem abszolút nem érdekel, nem köt le, még ha nehéz is. Egyszerűen unom.
Így viszont, hogy a teremben 40 fok van, és folyik végig az izzadtság a testemen - így más élmény.
2 éve voltam egyszer, akkor elég meghalós élmény volt, most jutottam el újra, és hát látszik hogy azóta mennyit kungfuztam... Simán ment az egész.
Itthon kis kungfu: a Luohan quant gyakoroltam. Részekre bontva, ízlelgetve, erősen, dinamikusan.
Félelmetesen fel voltam pörögve, két formagyakorlat közt együtt táncoltam Miyaviékkal.
Hihetetlen energiám van, ez nem újdonság, de vannak ilyen percek (órák), amikor szinte kontrollálni sem tudom, a "dinamit élő gyújtózsinórja vagyok"... Hegyeket tudnék arrébb tenni, szétkapni bármit. Bárkit.
Nem volt sok időm a formagyakorlatra, jött egy kungfus ismerős, akiről még a táborban kiderült, hogy masszőr.
Nagyon rámfért már egy korrekt masszázs, a hátam egy kőkemény betontömb volt. A combjaim meg pláne.
Ennyi edzés mellett muszáj lesz rendszeresíteni a masszázst: kéthetente fogok elnyúlni a padlón.
Este kungfu edzés, gyakorlatilag végig karddal. Lassan - nagyon lassan - kezdek megbarátkozni a jiannel, fedezem fel azokat a mozdulatokat, amikbe bele tudom tenni magamat. Azokat, amiknek van sodrása, és látom mögötte a küzdelmet, nem csak a szép, kissé művi mozgást.
Láberősítésnek bemutattam a kungfus csapatnak a Kis Köcsög Hármast: szerették. Ki ne szeretné? :)
Megállás nélkül 3 kör - mindenki megérezte.
És hazafelé még elugrottam a tabáni lépcsőhöz, igazából csak a napszemüvegemért, de aztán, ha már ott voltam, tigriseztem is egyet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése