2013. július 29., hétfő

Láb is in the air


Van, akinek elrettentés, van, akinek motiváció.
Nem kell megijedni, ha nem feszítem meg, normálisan néz ki :)

Shaolin kungfu + hegyfutás + lépcsőzés + mindenféle spontán móka ->




A hajlékonyság is megvan, a gyorsaság is, tehát az izmok nem jelentenek merevséget - nem véletlen, hogy sosem edzek súlyokkal. Ok, a lábsúlyt vagy a súlymellényt olykor bevállalom spontán felindulásból. De a lényeg mindig a funkcionalitás.

Ha a bokám nem lenne ennyire gyenge (3 törés, 1 részleges szakadás ugyanazon a bokámon), még ugrálni is tudnék rendesen. A térdem csak néha fájdogál (pedig az a shaolin mumus), egy régi ejtőernyős esés miatt. Erre viszont tök jó a brutálerős, extrapiros melegítő hatású lóbalzsam, amivel bedörzsöli az ember a térdét, aztán 10 perc múlva azt érzi, egy katlanba dobták, egy kemencébe, egy vulkánba, egyegyegy...
40 fokos nyárban ez elég durva érzés, volt, hogy a táborban majdnem elpárologtam, ahogy a tűző nap sütötte az épp tomboló lóbalzsamot a lábamon. De ez pár perc alatt elmúlik, a térd jól bemelegszik, nem kattog, nem fáj.

Ja, ha már egyszer... "Évi, neked olyan gyönyörű lábad van.... mint egy lónak!"
Ezt a bókot kaptam. Hát. Nos. Hát.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése