Vasárnap, amikor hazatoppantam az edzőtáborból, gondoltam, lesz időm még pihenni, aludni...
Nem lett, így elég elnyűtten mentem haladó lépcsős edzést tartani.
Kevesen voltunk, még az is felmerült, hogy csak sörözünk egyet, de mégis mozgolódtunk - egész jót. Szépen forr ki a haladó edzésterv, minden alkalommal kicsit más feladatokat viszek. A helyszín nagyon jó lehetőségeket rejt magában, egyelőre még meghalok rajta én is, messze nincs az, mint a tabáni lépcsőnél, ahol már simán felszaladok 10 kilós súlymellénnyel is.
Hétfőn semmit nem edzettem, az ég világon. Maximum pár hasizomgyakorlattal játszottam, ha jól emlékszem. Aztán sajnos erdeigyümölcs krémlevest kellett ennem, almáspitét fagyival, este pedig szilvásgombócot, áfonyás ciderrel. Elég kemény az élet.
Kedden csak bóklásztam, nem voltam a toppon, szóval pihenőnapot tartottam, vagy inkább életérzős, "amihez kedvem van"-napot.
Itthon:
- 30 shaolin bicska (ezt már párszor lerajzoltam), másfél kilós lábsúllyal
- 30 hátizom gyakorlat (a legalapabb, hasonfekvős)
- 1,5 perc mabo - nem röhög, ezt ugyanis viszont fullteljesentotálisan vízszintes combbal. Érdemes tükörrel szemben csinálni, mert amikor már azt hisszük, mindjárt besz*runk, annyira mélyen állunk, akkor általában még közel sem vagyunk a vízszinteshez.
- 15 oldalsó tolórúgás lábanként, másfél kilós lábsúllyal
- 50 vádli (vastag könyvre ráállva - bocsi, Atkinson - sarok leeresztve, majd lábujjhegy), szintén lábsúllyal
...és ebből 4 kör, megállás nélkül.
Este elfutottam a tabáni lépcsőhöz, húzódzkodni akartam, de sokan voltak, meg nem is ment jól, a vasárnapi edzést még nagyon éreztem a karomban, 5 felhúzás után azt mondtam: nyehh.
Helyette próbálgattam az egyik új fenék-comb hörgőshalál ötletemet, aztán egylábon ugrálgattam felfelé a lépcsőn, majd felbékáztam 168 lépcsőfokon. Nem volt mindenképp tervben a full hossz, csak nem szeretem félbehagyni a dolgokat.
Hazafelé már csak félútig kocogtam, aztán sétálva folytattam az utat a rakparton, mégiscsak pihenőnapról volt szó, ugyebár.
Szerdán reggel jól megnéztem a Skyrun útvonalat, fel is futottam rajta, hát undorító eléggé. Rövid, de meredek szakasz, a lépcsős részeknél pedig az a csel, hogy mindegyik teljesen más (meredekség, lépcsőfokok szélessége), és ettől lesz bitang nehéz. A verseny szeptember elsején lesz, nem bánnám, ha a nők közt dobogós lennék.
Nagyon éreztem az előző napot a lábamban, a békázástól teljesen bebetonozódott, tehát kifejezetten szégyenteli teljesítményt nyújtottam, többször is megálltam a felfutás közben. Hunter, a kutyám nyelvét lógatva kajánul röhögött rajtam.
Délután spontán lezúztunk a Velencei-tóhoz, rájöttem, hogy muszáj lesz wakeboardoznom még ezen a nyáron. Muszáj, kötelező, ha idén nem próbálom ki, elsorvadok. Akaromakaromakarom. Ki jön velem?
Csütörtökön napfelkeltefutás, a lábam még ekkor is nehezen engedelmeskedett.
Este viszont az edzésen nagyon jót játszottunk M-el, a fiúval, aki úgy mozog, mint egy kínai. Rúgások és védéseik volt a téma, örültem, hogy vele tett párba az edző, mert tényleg lehetett játszani, egyikünk sem félt attól, hogy jajj, túl nagyot rúgunk, jajj, koszosak ne legyünk. Meghemperegtünk a porban cseppet.
Utána a Chang Quant gyakoroltuk, teljesen váratlanul ért a feladat. Sokáig ez volt a verseny formagyakorlatom, aztán valamiért nagyon elment tőle a kedvem. Meguntam, vagy egyszerűen elakadtam benne? Éreztem, hogy nagyon messze van még attól, amilyennek én szeretném, de nem tudtam magasabb szintre vinni, hiába gyakoroltam. Félre is tettem teljesen, több, egy éve foglalkoztam vele utoljára.
Itt P. bemutatózik vele épp, hihetetlen, amit ez a srác művel. Az alapállásai, mozdulatai itt nem is pontosak, nem adott bele mindent, de mégis: a nézők levegőt alig vettek, amíg mozgott, olyan kisugárzása volt.
Szóval nagyon furcsa volt előszedni ezt a formát. Ami jó érzés volt: bár "explicit" azt gondoltam, nem is emlékszem rá rendesen, mégis amikor elkezdtük, ösztönösen jöttek a mozdulatok egymás után. A test emlékszik.
Simán lehetséges, hogy elkezdek vele újra foglalkozni, meglátjuk, az elmúlt egy év rengeteg tapasztalatát bele tudom-e vinni, magasabb szintre tudom-e emelni ezt a formagyakorlatot.
Edzés után még felcipeltem egy lányt a hátamon a tabáni lépcső tetejére, talán ez még lényeges mozzanata volt a napnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése