2013. február 2., szombat

Valami szerelem


Ha egyszer tényleg megfilmesítik az életemet - mert például olyan átütően sikeres kungfu terápiás módszert sikerül kifejlesztenem, vagy egyszerűen csak mert egy csilliárdos rendező lesz a férjem... - akkor az tuti benne lesz, ahogy ma a szakadó esőben, bőrig ázva szablyával gyakorlok.  

És pacsi a srácnak is, aki segített.




Előtte 9-től akrobatika edzés volt. Well, szombat reggel 9-kor ez a szintű nyújtás valami kegyetlen inkvizíciós élmény, de ha úgy akarok kungfuzni, ahogy megálmodom, ahhoz kell a hajlékonyság, egyre inkább érzem. Nem is csak a spárgák a fontosak, hanem hogy tényleg könnyedén, vízszerűen tudjak mozogni egy-egy bonyolultabb technikánál a formagyakorlatokban, nagy legyen a mozgástartományom a bunyóban.
Az egykezes cigánykerék is meglesz nemsokára, már biztos vagyok benne. Ami érdekes, hogy könnyebben megy, ha az ellentétes kezemet rakom le, azzal biztosabban meg tudom tartani magam. Viszont mivel balra megy nekem könnyen a cigókerék, ezért ez a jobb kezemet jelenti, ami nem jó, mert abban később fegyver lesz...
A hátamat még mindig érzem, óvatosan, fokozatosan akarom terhelni. Pl. pár hete N. meg akarta tanítani a sima rundelt, na az nagyon nem esett jól a hátamnak, fájt (ahogy csavarodik közben a test), szóval hanyagoltuk. 
Számomra nagy bátorság kell ahhoz, hogy egyáltalán elmenjek egy ilyen edzésre, az ugrásokkal az extrasérülékeny bokám miatt sosem voltam jóban. Mindig elbénáztam azt is, ami könnyű lenne, mert nem mertem nekirugaszkodni, sok bennem a blokk. De szép lassan oldódik, érzem. 

És az a szörnyű, hogy bár ebben a pillanatban nagyon álmos és elpilledt vagyok, este dolgoznom kell,  mégis alig bírok magammal, annyira mennék gyakorolni az új dolgokat a lánccal és a szablyával. 
Lehet megszállottnak nevezni, vagy fejtegetni, hogy biztosan dühből csinálom, de ennek köze nincs semmilyen negatív érzelemhez, semmilyen kényszerhez.
Ez flow, ez szerelem.

És ezt akarom majd továbbadni, ha eljutok odáig, hogy tanítani fogok.
Igen, "a kungfu vér, verejték és fájdalom" - és egyszerre szabadság, öröm, áramlás.
Örömkungfut akarok tanítani.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése