Jihááá, felcipeltem a hátamon a tabáni 168 lépcsőfokon megállás nélkül egy 75 kilós fickót - azaz a saját testsúlyomnál 20 kilóval nehezebbet. Jövő héten simán felviszem K-t is, a maga 85 kilójával.
Addig nem, mert a hétvégén skyrun verseny lesz, a citadellához kell felfutni a világ legocsmányabb útvonalán.
Azt hittem, rengeteget fogok edzeni rá - hát összesen 3x ha felfutottam azon az úton a nyáron. Kínos.
Komolyan a legundorítóbb megközelítése a hegynek, valamiért már az első 10 méter után végtelen fáradtságot érzek a lábaimban, a lépcsős szakasznál pedig köze nincs a tempómnak a futáshoz.
Szóval nem kell aggódni, nem én fogom nyerni a skyrunt, de becsületből azért elmegyek, aztán majd falfehér vagy épp tűzvörös arccal hányok a Szabadság-szobornál, dicső pillanat lesz.
***
És megtörtént, végre: amikor futottam este a lépcsőhöz, még mindig a kard formagyakorlat járt a fejemben, kívántam a gyakorlást, jianezni akartam. Ez veszettül jó, végre megtört a jég, mostantól van esély arra, hogy elérjek valamit ezzel a fegyverrel. Mostantól kezdve fogok tudni ezzel is órákat tölteni, mint anno a bottal vagy a szablyával, vagy egy-egy pusztakezes technikával. Mert élvezem.
A kardom viszont még mindig rettenet, fáj tőle a csuklóm, egy angliai bolttal szemezgetek, náluk kapható az a Hanwei jian, ami nekem kéne. Viszont még sosem rendeltem Angliából semmit, pláne nem fegyvert - akinek van ebben tapasztalata, ugrálva integessen, légyszi.
Mert például...
Szeptember 21-én országos bajnokság, 2. forduló
Október 26-án szintvizsga
Október 11-13 IMAF világkupa
Akkor hát... csapassuk :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése