Mert Rocky is a hóban futott

A nap superheroja az a lány, aki a fullhavas gellérthegyi emelkedőn-lépcsőn-emelkedőn sprintelgetett felfelé a kedvemért. "Engem aztán nem érdekel, hogy vizes,saras ázott kutya leszek" - írta reggel, amikor rákérdeztem, hogy ebben a kedves időben is akar-e velem edzeni.

Ugyanis többen lemondták -  érthető módon, hiszen nem sokan szeretnek hóban futkosni, ott a sérülésveszély, na meg az átázott cipőnél nem sok trébb dolog van télen.
 Én tavaly rengeteget edzettem hóban, hóesésben, az EB-re készülve gyakorlatilag teljesen közömbös lettem az időjárásra. Viszont ez azért a nagy átlagról nem mondható el, épp ezért nagyon büszke vagyok erre a leányra. Hozzáállás: csillagos ötös.

Amúgy meg gyönyörű a Gellérthegy, nagy, puha hó, ami szinte világít, kiskölykök a szüleikkel zorallkodnak a szánkókkal, a kutyák meg csurom boldogok.

Hóban futni, pláne felfelé, az meg igazi jóféle edzés, veszettül dolgoznak az izmok, de az összes. fázni esélytelen, mire felküzdöd magad az emelkedőn, szaunában érzed magad. Egyértelmű, hogy lassú vagy, még ha sprintelni akarsz is. Olyan, mintha extra adag lábsúllyal futnál, de annál jobb: mélyebben dolgoztatja meg az izmokat. 

Nemrég kezdtem el edzeni ezen a "pályán" a hegyen, csak kicsit hosszabb szakaszon. Jóféle lehetőségeket rejt, már fél éve szemeztem vele, mostanra jutottam el addig, hogy ki is próbáljam.

Amiért frankó: überundorítóbrutál haladó szintig lehet nyújtani, mert gyakorlatilag a Gellért-térnél van az "alja" az útnak... Szépen el kell majd jutnom odáig, hogy onnan sprintelgetek felfelé. Hóban. Lábsúllyal.  

Oké, leállok.

***

Ja, jianeztem is ma, alapforgatások, ji ben gongok, formagyakorlat. Hangolódás. 

Nem szeretem. De a kutyát nem érdekli, hogy nem szeretem a jiant, akkor is ezzel fogok foglalkozni őszig, a vizsgáig. Ezzel fogok versenyezni, a tuti sikeres szablyám helyett. És aranyérmeket fogok szerezni vele, ha tetszik, ha nem, addig nem teszem le ezt a kib... khm... nemes fegyvert.  Volt már olyan formagyakorlat, amit veszettül utáltam, de kellett vizsgára: hát addig gyakoroltam, hónapokon át minden nap, amíg aztán világkupát nyertem vele. 

A spenót se a kedvencünk, mégis meg kell enni, nem?