Az előző részek tartalmából

Na igen, ez olyan, hogy a magánéletezés, meg pénzcsinálás (ismerősöm mondta mindig így, mert szerinte pozitívabb, mint a pénzkeresés) sodrásában az ember jól elfelejt blogolni.

Mondjuk ez sem teljesen igaz így, mert minden nap a fejemben van, hogy mit kellene írni, aztán mire írhatnám, már inkább alszok, például. Vagy a nagytakarítás közben megtalált gimnasztikai szalaggal játszok. Jó dolog ez a szalag, nekem azért van, mert a bokatöréseim utáni gyógytornához kellett, de gyakorlatilag bármit lehet vele edzeni, olyan, mint egy súlyzó, csak rugalmas ellenállást ad. Na meg kell némi kreativitás hozzá.

De nem is erről akartam írni, hanem arról, BASSZUS, hogy elvileg úgy terveztem, hogy egy hétre visszamenőleg leírom az edzéseimet. 

Ahamm.

Ki a fene emlékszik rájuk?

Azért próbálkozom.

Ma

Kegyetlenül álmos voltam, ez az esős idő teljesen kiüt. A dél körüli egyetemi előadáson gyakorlatilag azon a szinten voltam, amikor még ébren vagy, de már jönnek be az álomképek, ráng egyet a lábad... 

Hazaérve edzést tartottam Zsaninak, aki csak másodjára volt nálam, de már most sokkal jobban ment neki minden, mint múlt héten. Akkor összeesett pár másodperc(!) mabo után, küszködött 10 felüléssel, ma simán ment neki a fél perc, aztán a guggolások, majd vissza maboba... 

Én pedig büszke vagyok rá, mert nem adta fel az első alkalom kisebb ügyetlenségei miatt. Durván jó nő lesz belőle nyárra... Én szóltam.

Én magam pedig eléggé mosott rongynak éreztem magam a tegnapi edzés miatt, úgyhogy bár nagyon gondolkodtam, hogy felmegyek a hegyre formagyakorlatozni, végül csak itthon mozgolódtam kicsit. 

Négyszer ismételve a kört:

1 perc lengyel box a zsákon

50 lebegő hasprés

40 guggolásból egyenes rúgás zsákra

Aztán 3x ismételve:

1 perc széktartás

15 oldalsó rúgás /per láb

Tegnap, azaz kedden

Délután a Gellérthegyen lemozogtam párszor a bot formagyakorlatomat, aztán eljátszottam a szablyával is.

Egy hónap múlva lesz az országos bajnokság első fordulója, részemről marad a 3 kategória (pusztakéz, rövidfegyver, hosszúfegyver), és nagyon nagyon ideje lenne átélni azt, hogy mind a 3 kategóriában aranyat szerzek... 

Mindenkinek vannak kis rigolyái, na nekem az egyik az, hogy addig nem hagyom abba a versenyzést, amíg nem lesz olyan, hogy minden kategóriában, amiben indulok, első helyen végzek egy versenyen. 

Oké, 2012-ben 2 kategóriában indultam a döntőben, és mindkettőt megnyertem, de ezt a hármas számot, ezt nem adhatom. Ugye érthető. 

Szóval szablya, végig megvan az új formagyakorlat, már csak "jóvá kell hagyatnom" az edzőmmel, és akkor nekiállok készülni vele. 

Gyönyörű, sodrós, agresszív forma, nagyon élvezem, ezzel élmény lesz versenyezni.

Ezt az érzést a kétélű egyenes kard nekem sosem hozza...

Este meg sandáztam, 8-an voltunk, 7 srác meg én, szinte az egész edzésen sparringoltunk (Szabad küzdelem, mindent lehet, amit egy meccsen is, csak azért nem ütjük ki a másikat. Vagyis szándékosan nem. )

Nehéz visszarázódni a bunyóba ennyi kihagyás, formagyakorlatozás után. Az egy dolog, hogy sokat pontkesztyűztünk mostanság, de egészen más, amikor konkrét bunyóra kerül a sor, és nem egy kitartott pontkesztyűre ütsz, hanem egy mozgó ellenfélre, aki ráadásul visszaüt.

Hazafelé egy szépen benézett ütéstől zúgó fejjel, egy másiktól véres szájjal jöttem, de elkeseredésre semmi ok, reggel írt az egyik srác, hogy lila a combja a rúgásaimtól - szóval egyensúly van az univerzumban, világbéke, mindenség.

Amúgy érdekes érzés, amikor bejön egy nagyobb ütés fejre, amitől padlót fog az ember.

Nem fáj (kivéve, ha orron vágnak, az rettenet). 

Olyan, mintha arrébb menne az agyad, a tested pedig ott maradna a helyén, te magad meg nem érted, mi is történt, mi is történik. Zúgás, betompultság, összeakadó lábak. 

Hétfőn pedig?

Ismét Cegléden voltam thai boxolni, a kedvenc ismerősömnél, aki mellesleg Pesten is tart edzéseket, ha valakit érdekelne. 

Hétvégén sanda edzői továbbképzés volt a román válogatott vezető edzőjével. 

***

Közben pedig visszatért Dorko, az első lány, akinek anno magánedzést tartottam. Sőt, ő az, aki elindította ezt, amikor megkért, hogy tartsak neki külön edzést, mert a csoportos lépcsőzésre nem tudott járni. 

Dorko veszettül kemény csaj, csak ezt jól álcázza a törékeny alkat, kistányér szemek, hatalmas szempillák, hamar sírásra pittyedő száj. Simán képes lenne drámázni az edzés bármelyik percében, csak hát mivel ez engem nem érdekel, így inkább kőkeményen lenyomja, amit kérek. Ráadásul nem akar csalni, szabályosan akarja csinálni a feladatokat. Élmény ilyen emberekkel edzeni, én mondom.

*** 

Ja, és vízivás.

VÍZIVÁS.

Napi 3 liter. Mostmáraztán.

Szerintem 10-ből 11 ember tudja, hogy kevés folyadékot visz be, aztán mégis elfelejt inni napközben.

Kell, sokkal több az energiája az embernek, ha sok vizet iszik, jobban pörög az agya is, kevésbé görcsölnek be az izmok, ráadásul a bőrnek is jót tesz, nekem pedig mostanság piros szörnyetegek jelentek meg a hátamon, mintha második kamaszkoromat élném.

Van egy 1 literes üvegem, azt fogom magammal vinni, állandó kellékként, és 3x töltöm meg egy nap - estére meg kell lennie a 3 liternek.

Persze, megtehetném azt is, hogy minden nap veszek 2 másfél literes ásványvizet, de 

1. nem szeretek vízre költeni, a bp-i csapvíz korrekt 

2. irgalmatlan sok a műanyag hulladék így is, ez a legfőbb ok, amiért nem szoktam ásványvizet venni

3. sokkal könnyebben elfér a táskámban a literes méret

Esélyes, hogy az első napokban 3 és félpercenként fogok mosdóba járni.