Miből lesz a fighter panda?

Mint ahogy az az igazi barát/barátnő/haver, aki szól, ha botrányosan rosszul áll neked egy ruha, útszélire sikerült a sminked, és tényleg meghíztál...

Az az igazi edzőpajtás, aki jól fejbevág a pontkesztyűvel, ha nem teszed fel a kezed, hogy védd a fejed. Mert inkább ő vágjon fejbe edzésen, mint meccsen üssenek le, törjék el az orrod.

Ugyanez igaz minden sportra: olyannal eddzél, aki szól, ha csámpásan futsz, rosszul guggolsz, derékgyilkos módon emeled a súlyt. Rosszul eshet a kritika, hisz te talán épp erősnek, gyorsnak, menőnek érzed magad, de legyél hálás érte, hiszen a sérüléstől óv meg ezzel.

Szóval a kedvenc thai bokszolómmal edzettünk tegnap délelőtt, kaptam is akkora pofont a pontkesztyűvel, hogy órákig csengett a fülem tőle. 

Viszont sparringoltunk is 5x3 percet, nagy kihívás vele bunyózni, egészen más reflexei vannak, mint azoknak, akikkel eddig edzettem. Számára olyan természetes egy-egy támadás elől az elmozgás, mint számomra az, hogy álmomból felébresztve is megcsinálom a shaolin formagyakorlatokat. Nagyon hasznos volt, még sok görcsöt, blokkot kell kiszedni belőlem, gyakorlatilag a 4. menetre kezdtem belejönni, lazább lenni, kipróbálni összetettebb kombinációkat, be is ment pár ütés, rúgás.

Mi ezzel a gond?

 Egy sanda meccs csak 3 menetes lehet - tehát mire belejövök, már késő. Erre kell most edzeni, hogy már az első menetben minimum úgy merjek bunyózni, mint most a negyedikben.

És mi az, ami viszont veszett jó ebben? Az, hogy 4-5 menet bunyó után még mindig nem fogytam ki a levegőből, nem fáradtam el, teljesen helyén volt a légzésem is - mindez a lépcsőzést, hegyfutásokat, intervallum edzéseket dicséri.

És amikor egy pro thai bunyós, aki ismeri a versenyzőket, azt mondja, hogy már jelenleg is az erős középmezőnyben lennék a thai box mezőnyben, de ha folytatjuk az edzést, egy hónap múlva bárkit leverek - na, az azért olyan igazán jó érzés. Pláne, mert tudom, hogy komolyan gondolja.

Mert amellett, hogy merni kell őszintének lenni, rámutatni a hibákra, megfogalmazni a kritikát - amellett dicsérni is tudni kell, sőt:  ahhoz kell bátornak igazán lenni. Így építed a másikat. Olyan véleményét, aki csak kritizálni tud - tehát csak a saját kompetencia érzését akarja erősíteni önmagában - meg sem hallgatom, nem érdekel. 

Régesrégen, egy messzi-messzi kis versenyen.