Nyupp

Na, mint mondtam, egy hétig shaolin edzőtáborban voltam.  A napi 3-4 edzés helyett napi 5 volt végülis, az utolsó este 10-től, ez csak egy maréknyi kiemelt embernek.

Elfáradtam cseppet, nem is annyira fizikailag - például olyan igazi, edzőtáborosan brutális izomlázam nem is volt most. Fejben merültem le eléggé: így, hogy még tanítványként és már edzőként is részt vettem, plusz csapatvezető is voltam, gyakorlatilag nem maradt idő pihenni.

Edzettem, edzést tartottam, szerveztem, gyűléseket vezettem, fegyelmeztem a fegyelmezetleneket, plusz gőzerővel készültem az őszi szint-és tanári vizsgákra.

Egy napot voltam aztán otthon, és indultunk a thai box táborba.

Ettől paráztam ám. Sosem voltam még thai box edzőtáborban, tudniillik.

Így 2 nap után az eddig megfogalmazódottak:

• érzem ám a terhelést, kevés volt az az 1 nap a két tábor közt, könnyebben sérülök
• a reggeli edzés itt korrektebb, mint mostanság nálunk volt a kungfu táborban, de még mindig nem olyan ütős, mint az a legendás balatonedericsi hegyfutás reggelente....
• Az edzések összeszedettek, pörgősek, tetszenek. Max 2 csoportra vagyunk bontva, ez is inkább csak a terem befogadóképessége miatt: amíg bent zsákolás, sparring, stb megy, addig kint ugrálókötél, pontkesztyű, stb, majd csere. Így együtt dolgozva számomra sokkal motiválóbb, feelingesebb az edzés.
• Ami viszont nagyon más: a szellemisége az egésznek. Egy shaolin kung fu edzőtáborban fegyelem, tisztelet és rend az alap, egymás, a mester és a környezetünk felé. Csapatként ott és akkor a shaolint képviseljük, és nem hozhatunk rá szégyent. Itt ez hiányzik, szívesen kiosztottam volna pár combost, párszáz fekvőtámaszt.

Ja, és a mai tanácsom: húzódzkodjatok. Sokszor.

Mert különben úgy jártok, mint én: tavaly ilyenkor 10-12 felhúzás ment egyhuzamban, azóta nem gyakoroltam - másképp edzettem vállra, hátra, karra - és most 2-3 ismétlést tudok csak megcsinálni rendesen. Szégyen, gyalázat.