New challenge

Másfél éve, hogy elkezdtem másképp edzeni: hatékonyabban, intenzívebben, egészen más szinteken.

Változott az étkezésem is, semmiféle előre megírt szabványdiétát, irányzatot nem követek: megfigyeltem, mire hogy reagálok, és ennek megfelelő saját szabályaim, szokásaim vannak.

Az eredmények engem igazolnak: így belegondolva durva dolgokat értem el az utóbbi másfél évben.

A külső ilyen szempontból számomra mindig mellékes volt, engem a teljesítmény érdekel. Nem azt élvezem, hogy hogy mutat a testem a tükörben, hanem hogy mikre vagyok képes vele....

Viszont azért persze eljutott a tudatomig a rengeteg visszajelzés, ami mind annak szól, hogy az alakom eközben olyan lett, ami mások számára elérendő cél, vagy példa, olyan, amit kitesznek a falra/hűtőre, motivációként. A férfiak reakcióiról most nem szólok, igazából aki csak a jó testet veszi észre, és amiatt közeledik, az engem hidegen hagy.

Volt, hogy felmerült az ötlet, hogy miért ne próbálnám ki magam fitness modellként? A képeket nézegetve például a lábam már izmosabb, szálkásabb, mint sok versenyzőé. Jópáran biztattak, noszogattak.

Amiért elvetettem végül:

1. Az a diéta, amit a fitness modellek a versenyfelkészülés utolsó szakaszában csinálnak, már messze nem egészséges, számomra pedig ha sportról van szó, sosem mehet az egészség rovására. Visszavetné a kungfumat, az pedig fontosabb ennél.
2. Ezek a versenyvideók bennem nem csodálatot, és "úúú, ha én is ott állhatnék"-érzést váltanak ki, hanem fetrengve röhögést. Bocsi, tudom, mekkora meló van abban, amíg eljutnak idáig, de valahogy ez a színpadi akciót, a görcsölő mosolyt, ezt nem tudnám komolyan venni.

(Ha kevés ruha, és színpad, és verseny, akkor az nálam rúdtánc lesz. De erről majd máskor.)

Tehát a konkrét fitness modell felkészülést elvetettem, más.. khm... mentalitás kell hozzá.

Viszont a megszámlálhatatlan dicséret, bók, illetve annak a hatására, hogy látom, mennyire jól reagálnak az izmaim az edzésre, végül kíváncsi lettem. És most az mondom: oké, miért ne?

Eddig gyakorlatilag nem érdekelt, milyen szálkás, izmos lettem, mert nem cél volt, csak mellékes velejárója az edzésnek. 

De most lássuk... mit tudok kihozni magamból ilyen téren, ha akarom is? 

Ha elkezdek most tényleg tudatosan dolgozni azon, hogy a maximumot hozzam ki az alakomból.

Versenyezni nem fogok, vízmegvonásos idióta diétákat sem tartok majd (sőt, semmilyet, csak a saját rendszeremet tartom). Továbbra is a funkcionalitás az elsődleges szempont, olyan edzést nem csinálok, ami annak a kárára megy, mert még mindig sokkal, sokkal jobb érzés megnyerni egy Skyrun Citadellafutást vagy egy kungfu világkupát, mint a szálkás izmaimban gyönyörködni.

De beszéltem 1-2 fotóssal, akik gyakorlatilag a legprofibb képeket csinálják ebben a műfajban, szóval fotózások lesznek a végén. 

Így hát:

A szintvizsga és a magyar bajnoki döntő után elkezdek ezzel játszani, új dolgokat kipróbálni, régieket egy kicsit másképp...2 hónapot adok ennek, akkora időzítjük a fotózásokat. 

Tanácsokat ehhez nem kérek. Pontosabban ehhez sem :)  Igazából akitől szeretnék/érdemes, attól úgyis kérdezek, ettől nem kell félni. De pont azok, akik már elég jók - ők nem osztogatnak kéretlenül tanácsot, kritikát, mert a saját dolgukkal, saját edzésükkel foglalkoznak, de szívesen segítenek, ha valaki ezt kéri. A street workoutos srácok ennek a mintapéldái, szeretem őket ezért a hozzáállásukért.  Én sem szoktam senkinek sem megmondani, mit kellene másképp csinálnia lépcsőzés, edzés, kungfu közben, csak nagyon ritkán, ha ő maga kérdezi a véleményem. Kivétel: ha én tartom az edzést, akkor és _csakis akkor_ az én dolgom az, hogy teljesen az edzésen résztvevőkre figyeljek, és javítsam a hibáikat :)

Szóval watch out, kockás has és körzővel alkotott fenék várható. 

Dokumentálhatnám, de nem fogom, vagyis itt nem, ahhoz sajnos túl sok a "stalker".

A fotózások képeit is csak az fogja látni, aki megérdemli.