Már nem is tudom, hol találtam ezt a videót:
Nem voltak naiv elképzeléseim arról, hogy milyen könnyű lehet ez, hiszen a kungfu edzéseken a "shaolin fekvőtámasz" hasonló elvre épül, de persze muszáj volt megpróbálnom.
Elsőre nevetéstől vinnyogva estem össze kb. fél perc után, aztán összekaptam magam. Jelentem, 2:40 a maximum eddig, tehát még van hátra 40 másodperc, hogy elmondhassam magamról: olyan kemény vagyok, mint egy tengerészgyalogos. Ez nem holnap lesz, gyanítom.
Érdemes játszani vele, jó móka, persze figyelni kell a helyes testtartásra, és a szabályos végrehajtásra: sokan (kigyúrt macsók pláne) fekvőtámasz címszó alatt csak a felsőtestüket mozgatják. Nát gúd, az egész test, mint egy deszka, együtt emelkedik, süllyed. Micsoda fogalmazókészség, egy szavatok nem lehet.
Azt kellene még gyorsan eldöntenem, hogy indulok-e a következő versenyen, vagy a vizsgaidőszakra való tekintettel kihagyom. "Rutinból lenyomod a formákat", mondja az edzőm, ámde én nem szeretek felkészületlenül versenyre menni, azt szeretem, ha előtte egy hónappal elkezdek rá gyakorolni. Ha nem nagy verseny, akkor is. Maximalizmus, igen, de ha kiállok a pástra egy formagyakorlattal - akármilyen pást - ott magamat, a kungfumat és az egyesületemet képviselem. Hanyag, összedobott munkát pedig nem szeretek végezni semmilyen téren, suliban, melóban sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése