"Because fuck you, that's why."

• Tegnap edzés közben villant át a fejemen az ötlet, hogy hát miért ne próbálnám meg a tigrissétát súlymellényben?  Eléggé beteg dolognak tűnt, hogy ne tudjak ellenállni neki. . Megbeszéltem K-val, hogy ha fél órán belül nem jelentkezem, összeestem, és szedjenek fel, mielőtt a sünik beleesznek a testembe. Nagyon sok süni mászkált kint tegnap, így volt mitől félnem... Felvettem a mellényt, és már ahogy caplattam fel a lépcső tetejére, éreztem, hogy ennek a fele sem lesz tréfa, de kíváncsi voltam, meddig jutok.
  A zene most is sokat jelentett, nem hallottam a saját nehezedő lélegzetvételemet, ahogy tigróztam lefelé.
  
  Szóval... lejöttem megállás nélkül a 168 lépcsőfokon. "Because fuck you, that's why."Az utolsó 2 szakasz már nagyon nehéz volt, és leérve sem tudtam csak úgy felpattanni, ahogy szoktam, szépen leültem a fenekemre némi imbolygás után. A tenyerem alsó részén kissé elkopott a bőr.

• Egyre több helyen találkoztam ezzel a 30 napos guggolós mókával, összességében nem tetszett az ötlet, unalmas és amúgy sem látom értelmét, hogy csak egyfajta gyakorlattal terheljünk egy izomcsoportot. Aztán valamiért vállat vontam, mondván, miért ne, beveszem a napi erősítésbe, és nekiálltam. Persze itt sem tartom magam a leírtakhoz, nem jellemző az ilyen szabályok betartása. 

Ez volt az egyetlen kép, amin nincs középen egy meztelen női segg.  Eskü, hogy itt nálam sosem fogtok fitness modell lányokat látni, meg alapból csajos képeket, csak ha én vagyok rajta. Agyhalál, komolyan, miért nézegetik a lányok más nők képeit? 

Egyrészt nem tartom a 3 nap meló - 1 nap pihenő felosztást, hanem ahogy érzem: ha darabjaimra hullok kungfu edzésen, és nyárfalevélként reszketnek a lábaim, akkor nem guggolok. Ha minden szép, akkor meg nem tartok pihenőnapot. 

Másrészt pedig kétszer csinálom meg a napi adagot - azért adjuk már meg a módját, na. Tehát lenyomom az x guggolást, pár perc pihi (amíg mást csinálok), aztán újra. Ez most 2x100-nál még finom, de a végén, amikor 2x250 következik, na akkor szerintem elátkozom majd a hülyeségemet. 

Viszont ez után mindig csinálok valami dinamikus, gyors mozgolódást - pl. rúgásokat -, hogy ne merevedjen be a lábam. A gyorsaságomat, hajlékonyságomat nem áldozhatom be, mert hiába az erős combok, ha nem tudok vele rúgni, ugrani, formagyakorlatozni.  Na meg kőkeményen lenyújtok minden guggolós mókázás után.

***

Ha most kívánhatnék valamit, a szabadságot kérném.

Minden értelemben... hogy végre azt csinálhassam, amit szeretek. 

És szabadságot, hogy kimondhassam, amit gondolok, és megtehessem, amit szeretnék. Mert láncokat tettem magamra, hogy ne csináljak butaságot, ne veszítsem el azt, amim van. De ez az egy életem van - a reinkarnációt, túlvilágot most hagyjuk ki a buliból - , és nem lehet, hogy leláncoljam magam egy helyzetbe, miközben többre vágyom. Kockáztatni kell, mozdulni: akármerre.