Lépcsőzni járó lányok kértek tőlem edzéstervet otthonra.
Hát kaptak: saját testsúlyos erősítés teljes testre, összetett gyakorlatokkal, 45 perc. Egyelőre könnyebb, alapozónak számító edzés.
Megcsináltuk együtt egyszer, hogy megmutassam a gyakorlatok helyes kivitelezését, illetve az egésznek a tempóját, és hogy lássák, értsék, mit jelent, amikor azt írom az edzéstervben: nincs pihenő két gyakorlat közt. De nincs ám.
3 hét múlva kapnak újat, haladóbbat, ugyanígy közösen "leedzük" egyszer, majd ismét 3 hét múlva még egyet.
Na de a lényeg: miután megcsináltam velük az edzést, másnapra konkrétan nekem is izomláz lett a hátsómban.
Kajánul nevetve ittam a kávémat, azon gondolkodva, akkor mit érezhetnek a lányok...
Megkaptam a választ: "Drága Évi! Szeretném megköszönni, hogy olyat tettél velem, hogy mindig, amikor megmozdulok emlékezzek Rád! Ha csak ülnék a gumóimon, hát az sem megy, mert még az is fáj!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése